Gyökércsúcs-rezekció

Áttekintés

A gyökércsúcs körüli gyulladások leggyakrabban elhalt fogakhoz, illetve korábban gyökérkezelt fogakhoz kapcsolódnak. Ezek az elváltozások sokszor hosszú ideig tünetmentesen fennállhatnak, ezért nem ritka, hogy csak panoráma röntgenen vagy 3 dimenziós CBCT-felvételen derül fény rájuk. Más esetekben fájdalmat, ráharapási érzékenységet, duzzanatot vagy sipolyt is okozhatnak.

A legfontosabb alapelv az, hogy egy ilyen gyulladás kezelésében az első választás a legtöbb esetben nem a műtét, hanem a mikroszkópos gyökérkezelés vagy korábban kezelt fog esetén a mikroszkópos újragyökérkezelés. Ennek az az oka, hogy a gyulladás forrása rendszerint a gyökércsatorna-rendszeren belül található, ezért elsőként ezt próbáljuk meg konzervatív, minimál invazív módon megszüntetni.

A cél ilyenkor az, hogy a csatornarendszert a lehető legpontosabban feltárjuk, megtisztítsuk, fertőtlenítsük, majd megfelelően lezárjuk. A mikroszkópos technika azért különösen fontos, mert így olyan finom anatómiai részletek is láthatóvá válnak, amelyek szabad szemmel könnyen rejtve maradnának. Ez adja a legjobb esélyt arra, hogy a gyulladást műtét nélkül tudjuk rendezni.

Hogyan döntünk a kezelésről?

1. 1

   Gyógyulás kontrollja

   A legtöbb esetben a mikroszkópos gyökérkezelés után nem azonnal döntünk műtétről, hanem kontrolláljuk a gyógyulást. Ennek egyik legfontosabb időpontja általában a körülbelül 6 hónapos kontroll, amikor újabb felvétel alapján meg tudjuk ítélni, hogy a gyulladás csökken-e, megindult-e a csont gyógyulása, és jó irányba halad-e a folyamat.

2. 2

   Javulás esetén

   Ha ezen a kontrollon egyértelmű javulás látható, akkor fogat ellátjuk végleges pótlással, és nincs szükség sebészi beavatkozásra. Azonban mindenképpen javasoltak az éves kontrollok szigorú betartása.

3. 3

   Elmaradó javulás esetén

   Ha viszont nem látunk megfelelő javulást, vagy a gyulladás változatlanul fennáll, akkor mérlegelni szoktuk a sebészi rezekció lehetőségét. Ilyen helyzetben különösen fontos, hogy a gyökércsatorna-rendszer állapotát is újra átgondoljuk, és újra kezeljük, mert előfordulhat, hogy a gyulladás felől a gyökértömés anyaga vagy a csatornarendszer ismét fertőződött. Ha ezt nem kezeljük megfelelően, önmagában a rezekció sem adna elég kiszámítható eredményt.

4. 4

   Kiegészítő beavatkozás

   Másképp fogalmazva: a rezekció nem a gyökérkezelés helyett történik, hanem sok esetben annak kiegészítéseként, ha a konzervatív kezelés önmagában nem bizonyul elegendőnek.

Mikor végzünk először csak mikroszkópos gyökérkezelést?

Elhalt, korábban nem kezelt fog gyökércsúcs körüli gyulladássalEz az egyik leggyakoribb helyzet. Ilyenkor az első választás általában a mikroszkópos gyökérkezelés, mert ezzel jó eséllyel, minimál invazív módon meg tudjuk szüntetni a gyulladás okát. A kezelést követően kontrolláljuk a gyógyulást, és ha a felvételeken látszik a javulás, akkor nincs szükség további sebészi beavatkozásra.

Régi gyökérkezelt fog körüli újonnan kialakult gyulladásIlyenkor az első lépés legtöbbször a mikroszkópos újragyökérkezelés. Először megpróbáljuk a fogat a csatornarendszer felől újra kezelni, mert sok esetben ez önmagában is elegendő lehet a gyulladás megszüntetéséhez. A gyulladás mérete, jellege, a csatornarendszer állapota és a kontrollok eredménye alapján döntjük el, hogy szükség van-e később sebészi kiegészítőre, gyökércsúcs-rezekcióra is.

Mikor mérlegeljük a gyökércsúcs rezekciót a gyökérkezeléssel egyidőben, kiegészítve?

Vannak olyan esetek, amikor a gyulladás kiterjedése alapján már a kezelés elején látjuk, hogy a gyökérkezelés önmagában valószínűleg nem lesz elegendő. Ez különösen igaz lehet közepes vagy nagyobb, cystás jellegű elváltozásoknál, amikor a csontban már jelentősebb méretű gyulladásos képlet alakult ki.

Ilyen esetekben a fogat először akkor is gyökérkezelni kell, mert a gyulladás forrását a csatornarendszerből meg kell szüntetni. Ugyanakkor előfordulhat, hogy már előre úgy tervezzük a kezelést, hogy a gyökérkezelés után rövid időn belül — akár 1–2 napon belül — sebészi gyökércsúcs- amputációt, rezekciót is végzünk, mert nem látunk kellő esélyt arra, hogy a gyökérkezelés önmagában megoldaná a problémát.

Ez tehát nem azt jelenti, hogy a gyökérkezelés felesleges, hanem azt, hogy ilyen helyzetben a konzervatív és a sebészi kezelés együtt adja a legjobb esélyt.

Mikor lehet a rezekció önmagában megoldás a fog megmentéséért?

Vannak olyan korábban gyökérkezelt fogak, amelyeknél a fog koronai részén keresztül történő újragyökérkezelés nem vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételekkel végezhető el. Például ha a fogban mélyen rögzülő csap található, vagy olyan fogpótlás van rajta, amelynek eltávolítása nagy kockázattal járna, a csatornarendszer felől történő újrakezelés technikailag nem mindig kivitelezhető.

Ilyenkor szóba jöhet a gyökércsúcs amputáció, – rezekció, mint fogmegtartó sebészeti megoldás. Ezekben az esetekben különösen fontos, hogy a műtét során a gyökércsúcsot megfelelően előkészítsük és retrográd tömőanyaggal zárjuk le, mert ilyenkor éppen ez biztosítja azt, hogy a gyökér vége felől is stabil, zárt rendszer jöjjön létre, és megakadályozzuk az újra fertőzést.

Mi az a gyökércsúcs – rezekció vagy amputáció pontosan?

A rezekció, vagy gyökércsúcs-rezekció egy fogmegtartó sebészeti beavatkozás. A műtét során az íny felől közelítjük meg a gyökércsúcs körüli területet, eltávolítjuk a gyulladt szöveteket, levágjuk a gyökér legvégét, majd a gyökér végét speciális anyaggal lezárjuk.

A cél nem egyszerűen a gyulladás „kikaparása”, hanem az, hogy a gyulladás forrását kontrolláltan megszüntessük, és a fogat hosszú távon megtarthatóvá tegyük.

Mennyire fájdalmas a beavatkozás?

A rezekció helyi érzéstelenítésben történik, tehát maga a műtét nem fájdalmas. A páciens inkább nyomást, feszítést vagy rezgést érezhet, de éles fájdalmat nem.

A műtét után néhány napig lehet duzzanat, érzékenység, feszülés, esetenként véraláfutás vagy ráharapási kellemetlenség. Ezek a legtöbb esetben jól kezelhetők, és fokozatosan csökkennek.

Átlagos gyógyulási idő, kb 1 hét és előfordulhat, hogy szükséges antibiotikumos terápia is a gyógyulás során.

Minden fog rezekálható?

Nem. A rezekció sem jelent minden esetre jó megoldást. Ha a fog hosszirányban repedt, túl kevés ép foganyag maradna, súlyos a fogágybetegség, vagy a fog protetikailag már nem állítható helyre biztonságosan, akkor a rezekció sem fog tartós, jó prognózisú eredményt adni.

Ezért mindig azt kell mérlegelni, hogy a fog a műtét után valóban hosszú távon is fenntartható lesz-e.